MAGYAR VÉDELMIIPARI SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

Hatályos:
2020. május 25. Zsitnyányi Attila
elnök

A Magyar Védelmiipari Szövetség (a továbbiakban: MVSZ) a magyarországi védelmi ipari és biztonságipari kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók és kereskedők szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület).

Az Egyesület a védelmi-, és biztonsági ipart az ezzel kapcsolatos kutatás, fejlesztés, gyártás, szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység egészeként értelmezi.

Az Egyesület illetékességébe tartozónak tekinti az ország, illetve a nemzet védelme, biztonsága érdekében tevékenykedő szervezetek, cégek, intézmények és magánszemélyek befogadását, érdekképviseletét, a hadtudomány művelőivel történő együttműködést, a védelmi (hadi) ipar hadtörténeti és muzeális értékeinek feltárását, gondozását.

1. Az Egyesület neve: Magyar Védelmiipari Szövetség
2. Rövidített név: MVSZ
3. Az Egyesület neve angol nyelven: Defence Industry Association of Hungary

4. Rövidített név angol nyelven: DIAH
5. Az Egyesület székhelye: 1097 Budapest, Illatos út 11/b.
6. Az Egyesület elektronikus elérhetősége:
E-mail cím: info@vedelmiipar.hu
Honlapcím: www.vedelmiipar.hu
7. Az Egyesület célja: a magyarországi védelmi-, és biztonsági ipari kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók, kereskedők részére érdekképviseleti, érdekvédelmi lehetőség biztosítása, az iparág fejlesztésének, hazai és nemzetközi pozíciói erősítésének elősegítése.

A fenti cél elérését az Egyesület az alábbi rész célok megvalósításával kívánja elérni:

· kormányzati, államigazgatási szinten részt venni a hazai védelmi-, és biztonsági ipart érintő jogszabályok kidolgozásában, azok mindennapi alkalmazási gyakorlatában, ezzel az érdekérvényesítést megvalósítani;

· részvétel a NATO és az Európai Unió védelmi- és biztonsági ipari együttműködésében;

· képviseletet biztosítani hazánk és egyes államok között kidolgozásra és megkötésre kerülő, a védelmi- és biztonsági ipart érintő szerződésekkel kapcsolatos munkálatokban;

· a magyar védelmi- és biztonsági ipar hazai és nemzetközi megismertetésének, piaci kapcsolatai fejlesztésének elősegítése;

· a magyar védelmi- és biztonsági ipar exportképességének, exportja növelésének elősegítése;

· együttműködés (konzultáció, tanácsadás, javaslattétel) a védelmi- és biztonsági iparral kapcsolatos törvényhozó és kormányzati szervekkel (az Országgyűlés bizottságai, illetékes minisztériumok);

· együttműködés (konzultáció, tanácsadás, javaslattétel) az ellentételezési kötelezettség magyar védelmi- és biztonsági ipar érdekében történő megvalósulásában;

· a magyar védelmi- és biztonsági ipar kooperációjának és integrációjának elősegítése a NATO és EU országok azonos iparával;

· együttműködés, konzultáció, a védelmi- és biztonsági iparral kapcsolatos külföldi kormányzati szintű szervekkel;

· kapcsolatépítés és együttműködés azon hazai és külföldi szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel, amelyek elősegíthetik az Egyesület céljainak elérését;

· fórumot biztosítani a magyar védelmi- és biztonsági ipar helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos szakmai-tudományos elképzelések megvitatásához;

· a magyar védelmi- és biztonsági ipar fejlesztésének elősegítése, a célirányos szakmai képzés támogatása;

· közbeszerzési eljárásnál szakmai segítség és érdekképviselet biztosítása valamint referencia igazoló szervezetként a referenciák meglétének vizsgálata és tanúsítása.

8. Az Egyesület céljai elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

9. Az Egyesület politikai mozgalmaktól, szervezetektől és pártoktól független, de nyitott és kész azokkal folytatandó korrekt együttműködésre. Feladatai ellátása során az Egyesület nem folytat politikai tevékenységet, nem támogat mozgalmakat, szervezeteket, pártokat és egyes személyeket azok politikai célú tevékenységében.

10. Az Egyesület jogi személy és önkormányzattal rendelkezik.

11. Az Egyesület jelképe és zászlója

- logója:

Vörössel, ezüsttel és zölddel egyenlően vágott szimmetrikus, ezüsttel szegélyezett tárcsapajzs. A pajzs közepén, mindhárom mezőt érintően elhelyezett kék fogaskerék, ráhelyezve függőleges állású, hegyével felfelé álló kétélű egyenes kard, pengéje – gerinc vonalának osztása szerint – arany és ezüst, egyenes keresztvasa arany, hat kazettára osztott markolata arany és ezüst, markolatgombja arany.

A logót védjegyoltalom védi.

A logó használata: Az Egyesület Zászlóján, levélpapírján, bélyegzőin, tisztségviselői és tagjai névjegyén, az Egyesület tagjai levélpapírján, valamint az Egyesület érdekét, céljait szolgáló kiadványokon, ajándéktárgyakon, nyomdatermékeken használható.

Az Egyesület levélpapírján a logó és a Magyarország címere együtt használható.

A logó 18 mm magasságú színes kitűző formájában viselhető.

- zászlója:

Álló téglalap alakú, fehér alapú selyem zászló. Felső felében az Egyesület logója, alsó harmadában „Magyar Védelmiipari Szövetség” vagy „Defence Industry Association of Hungary” felirat található.

12. Az Egyesület tevékenységéről, szakmai kérdésekről elektronikus levelezési rendszere, valamint az írott és elektronikus média útján tájékoztatja tagjait, illetve partnereit.

Az Egyesület időszakos kiadványai:

· www.vedelmiipar.hu web oldal

· Védelmiipari Kézikönyv

Fentieken túl felhasználja az írott és elektronikus sajtó, médiák által nyújtott lehetőségeket.

II.

TAGSÁGI VISZONYOK

1. Az Egyesület tagsága:

Az Egyesület tagja lehet minden, a Magyar Köztársaság területén bejegyzett jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság, törvényesen, állandó lakhellyel vagy telephellyel rendelkező, Magyarországon tartózkodó természetes személy, ha közvetlenül, vagy közvetve a magyar védelmi- és biztonsági iparral kapcsolatos tevékenységet folytat, elfogadja az Egyesület alapszabályát, ennek szellemében fejti ki tevékenységét, rendes tag esetében vállalja a tagdíj fizetését.

A tagság formái:

- rendes tag (jogi személy tag)

- pártoló tag (magán vagy jogi személy):

- tiszteletbeli tag (magán vagy jogi személy):

Új rendes tag, pártoló tag felvételéhez két Egyesületi rendes tag támogatása és az elnökség jóváhagyó döntése szükséges.

Tiszteletbeli tagnak az arra érdemesnek tartott természetes vagy jogi személyt saját, vagy tagsági javaslat alapján az elnökség kéri fel a Tiszteletbeli Tagság az adott elnökségi ciklus végéig vagy új elnökség megválasztásáig tart.

1.2.1 A rendes tagok jogai:

A rendes tag jogosult részt venni az Egyesület munkájában részt vehet az Egyesület Közgyűlésén.

Szavazati jogok: Szavazati joggal csak a rendes tag rendelkezik. Minden rendes tagnak 1 (egy) szavazati joga van.

A tag jogosult rendszeres tájékoztatást kapni az Egyesület tevékenységéről és jogosult részt venni az Egyesület által szervezett valamennyi rendezvényen, azokon véleményét kifejteni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

Az Egyesületnek a rendes tagok részére nyújtott szolgáltatásai térítésmentesek az éves költségvetésben meghatározott keretek erejéig.

A tag önkéntes felajánlással segítheti az Egyesület gazdálkodását.

1.2.2 A rendes tagok kötelességei:

A rendes tag köteles az egyesületi tagdíjat megfizetni. A rendes tag éves tagdíját a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagdíj megfizetése az aktuális gazdálkodási év közgyűlési határozata alapján maximum két részletben, a számla vagy tagdíj bekérő kiállítását követő 15 napon belül esedékes. Közgyűlést megelőzően adott évben belépők esetében az előző évi határozatban szereplő díjak alapján történik az első díjbekérő kiállítása.

A tagok által nem egységesen igénybevett, vagy az éves költségvetési keretet meghaladó, az Egyesület által nyújtott szolgáltatásoknál (ilyen lehet például a kiállítások szervezése, marketing anyagok gyártatása stb.) amennyiben azt a tag szabad akaratából igényelte, a tag a közvetlen költségek rá eső részének megtérítésére kötelezett.

A tag az Egyesület munkájában önként vállalt feladatainak maradéktalanul köteles eleget tenni.

Az Egyesület tagjai kötelesek az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában aktívan részt venni, az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit, előírásait a hozott határozatokat és ajánlásokat megtartani.

1.3 Pártoló tag jogai, kötelességei:

Pártoló tag lehet az a magyar, vagy külföldi természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki az egyesület működéséhez rendszeres anyagi, szakmai, elvi, erkölcsi és egyéb támogatást, segítséget nyújt. Az elvárt rendszeres anyagi támogatás minimális összegét az éves rendes közgyűlés határozza meg. A pártoló tag az egyesület működésének elősegítése céljából vállalt kötelezettségét teljesíteni köteles.

A pártoló tag a közgyűlésen az elnökség döntése alapján külön meghívóval, tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tag az elnökség döntése alapján külön meghívó alapján jogosult az egyesület rendezvényein megfigyelőként részt venni és az egyesület tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni.

A pártoló tagság keletkezésére, illetve megszűnésére az alapszabálynak a rendes tagság keletkezésére, illetve megszűnésére vonatkozó szabályai az irányadóak.

1.4 Tiszteletbeli tag jogai:

Tiszteletbeli tag lehet az a magyar, vagy külföldi természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki az egyesület működéséhez anyagi, szakmai, elvi, erkölcsi és egyéb támogatást, segítséget nyújt. Nem köteles tagdíjat fizetni, de önként felajánlott pénzbeli támogatást adhat.

A tiszteletbeli tag a közgyűlésen és elnökségi ülésen az elnökség döntése alapján külön meghívóval, tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tag az elnökség döntése alapján külön meghívó alapján jogosult az egyesület rendezvényein megfigyelőként részt venni és az egyesület tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni.

2. Tagsági viszony automatikusan megszűnik:

· a tag kilépésével;

· a Tiszteletbeli, Pártoló magán tag halálával;

· a Tiszteletbeli tagnál az őt megválasztó elnökség mandátumának lejártakor vagy új elnökség megválasztásakor;

· jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;

· ha a rendes vagy a pártoló tag az éves tagdíjat írásos felszólítás ellenére sem fizeti meg, a hivatalos felszólításban megjelölt határidő lejártával.

· A tag kizárásával. Az Elnökség a tagok soraiból kizárhatja (a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjával) azt, aki az Egyesület Alapszabályát megsérti vagy az Egyesületnek erkölcsi és/vagy anyagi kárt okoz, vagy kötelezettségeinek neki felróható okból nem tesz eleget, a kizáró határozatot a következő közgyűlésnek jóvá kell hagyni.

· a Pártoló és Tiszteletbeli magán tag szabadságvesztését kimondó büntetőbírósági határozat jogerőre emelkedésének napján;

· az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

3. Jogorvoslat

· Az Elnökség tagfelvételt elutasító és tagot kizáró határozata ellen annak kézhezvételét követően számított 30 napon belül az egyesület elnökéhez írásban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az Elnök a fellebbezési kérelmet a soron következő közgyűlés elé terjeszti döntéshozatalra.

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1. Közgyűlés

2. Elnökség

3. Elnök

4. ELNÖKHELYETTES

5. ALELNÖKÖK

6. BIZOTTSÁGOK

6.1. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

6.2. ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

6.3. A jelölő- és a mandátumvizsgáló eseti bizottság, egyéb eseti és állandó bizottságok

1. A KÖZGYŰLÉS

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, melyen szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt. Tanácskozási joggal vesznek részt a Közgyűlés munkájában a pártoló tagok. Megfigyelőként vesznek részt a Közgyűlés munkájában a tiszteletbeli tagok.

A Közgyűlés munkája végzésének segítéséhez eseti (ideiglenes) bizottságokat (mandátumvizsgáló, jelölő, szavazatszámláló stb.) hozhat létre.

A közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

1.1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b.) az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának (továbbiakban: SzMSz) jóváhagyása;

c.) az éves költségvetés meghatározása, elfogadása;

d.) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentések – elfogadása;

e.) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, szétválásának, feloszlásának kimondása;

f.) a tisztségviselők (elnökség) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

g.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h.) az Egyesület részére vagyon felajánlásának (vagyoni hozzájárulásnak) az elfogadása;

i.) tagdíj összegének megállapítása;

j.) gazdasági-vállalkozási tevékenység indítása, megszüntetése, illetve kereteinek meghatározása;

k.) a vállalkozási nyereség felhasználásáról döntés, a vállalkozás éves gazdálkodási-pénzügyi tervének, évi mérlegének elfogadása;

l.) a tisztségviselők felelősségre vonása, velük szemben peres eljárás indítása, büntető vagy szabálysértési feljelentés megtétele;

m.) az Egyesület magatartási - etikai szabályainak elfogadása;

n.) Tiszteletbeli Elnök választása;

o.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

p.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

q.) felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

r.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

s.) végelszámoló kijelölése.

1.2. A Közgyűlés működése:

A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni továbbá akkor is, ha azt bírósági határozat elrendeli, illetőleg ha azt a tagok 20%-a az ok és cél megjelölésével kezdeményezi.

A Közgyűlést az Elnökség döntése alapján az elnök hívja össze.

A Közgyűlést a jelenlévők által a helyszínen megválasztott levezető elnök vezeti le.

A Közgyűlésre a napirend, a hely és az időpont pontos megjelölésével, írásban (postai úton, vagy a tag által megadott email címre küldött email útján), a Közgyűlés napját megelőzően 15 nappal kell meghívni az Egyesület valamennyi tagját.

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező megjelent tagok az összes lehetséges szavazat több, mint a felével rendelkeznek. Szavazati joggal csak azon tagok rendelkeznek, akiknek a Közgyűlést megelőző 3. munkanapon nincs tagdíjelmaradásuk. Tagdíj elmaradása annak a tagnak van, akinek az egyesület által kiállított számla/díjbekérő ellenében nem érkezik meg a befizetése az egyesület számlájára.

A taggyűlés határozatképességét a mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi és állapítja meg.

Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A Közgyűlés határozatait – általában – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Közgyűlés az alábbi ügyekben a megjelent tagok összes lehetséges szavazatának 2/3-os szavazat többségével határoz:

· az Alapszabály megállapítása és módosítása;

· az éves költségvetés, valamint a tagdíj mértékének jóváhagyása;

· az elnökség éves beszámolójának elfogadása;

· az Egyesület egyesülésének, feloszlásának kimondása;

· az Elnökség és a Bizottságok tagjainak visszahívása;

· tagok kizárása az Alapszabály II. 2. pontban felsorolt okoktól eltérő esetben.

A Közgyűlés az alábbi ügyekben a megjelent tagok összes lehetséges szavazatának az 50%+1 szavazat többségével határoz:

· a tisztségviselők megválasztása,

Személyi kérdésben, vagy ha a megjelent tagok összes lehetséges szavazatának 10 %-a azt kéri, titkos szavazást kell elrendelni.

A Közgyűlésen bármely tagnak lehet napirendi javaslata és azt napirendre kell tűzni, ha megtárgyalását a jelenlévő tagok egytizede támogatja.

A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

A pártoló vagy tiszteletbeli magán tag, illetve jogi személy rendes tag képviselője egyaránt megválasztható az Egyesület valamennyi tisztségének betöltésére. A jogi személy tag képviselője választható tisztségviselőnek akkor is, ha egyben magánszemélyként is tagja az Egyesületnek.

Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök az Elnökség által meghatározott módon jogosult képviselni az Egyesületet, egyebekben a tiszteletbeli elnök státusza azonos a tiszteletbeli tagéval.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlésen megválasztott két tag aláírásával hitelesít.

A Közgyűlés az Elnökség határozata alapján írásban is szavazhat egyes témákban. Ennek szabályait az SzMSz tartalmazza.

2. AZ ELNÖKSÉG

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés titkos szavazással öt évre választja. A választást megelőző jelölés nyíltan történik.

Az Elnökség feladata az Egyesület munkájának irányítása két közgyűlés között.

Az Elnökség öttagú, amely egy elnökből, egy elnökhelyettesből és három alelnökből áll.

Az Elnökség a tagjai közül megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest.

Az Elnökség tagjai díjazás nélkül látják el tisztségüket.

Az Elnökség dönt az új tagok felvételéről. Az erre vonatkozó döntését szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az Elnökség a munkája segítésére az Felügyelő, Etikai és Fegyelmi, Jelölő és mandátumvizsgáló Bizottságokon kívül további eseti és állandó bizottságokat hozhat létre.

Az állandó bizottságok vezetői az elnökségi ülések mindenkori meghívottjai, tevékenységükről a közgyűlésnek számolnak be az elnökség előzetes tájékoztatása után. Az elnökség a költségtérítésükre döntést hozhat. Az erre vonatkozó javaslatot az éves költségvetés tartalmazza.

Az Elnökség éves terv szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az elnökségi ülések (amennyiben az elnökség másként nem dönt) a tagok részére nyíltak, azokon előzetes bejelentkezési kötelezettség mellett, bármely tag megfigyelőként részt vehet. Az Elnökség dönthet nem tervezett ülés megtartása felől, és erre napirendet tűzhet ki magának. A hozott határozatairól tájékoztatja az Egyesület tagjait. Az Elnök az ülések egyes napirendi pontjainak megtárgyalásához tanácskozási joggal tagokat és külső személyeket is meghívhat. Állandó meghíváshoz az Elnökség döntése szükséges.

Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az ülést köteles akkor is összehívni, ha 2 elnökségi tag azt írásban - az ok és a cél megjelölésével - kéri. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van. Ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az Elnökség dönthet minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnök önállóan, illetve bármely két elnökségi tag jegyzi az Egyesületet.

Az Elnökség jogosult elismerésben (oklevél, emlékplakett, kitüntető jelvény stb.) részesíteni a magyar védelmi ipar érdekében, illetve terén kiemelkedő munkát végző személyt, vagy szervezetet, továbbá olyan szervezeteket, személyeket, akik elismerése pozitív hatással bír hazánk, Egyesületünk megítélését illetően.

Az Egyesület elnökét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes, vagy az Elnök által írásban felkért elnökségi tag személyesen helyettesítheti. Az elnökség tagjait csak az akadályoztatott által írásban felkért másik elnökségi tag helyettesítheti, külső személy nem.

Az elnökségi ülések állandó – tanácskozási joggal bíró – résztvevői az állandó bizottságok vezetői. Az elnökségi ülésekről készülő jegyzőkönyv hitelesítését az elnök, vagy az ülésen arra felkért elnökségi tag végzi.

3. AZ ELNÖK

Az elnök hatásköre:

· a Szövetség egyszemélyi képviselője;

· a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtása;

· az Egyesület tevékenységének működtetése, szervezése, irányítása;

· a Közgyűlés összehívása;

· az Elnökség összehívása és munkájának irányítása;

· az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása;

· az Egyesület pénzgazdálkodásának felügyelete.

4. AZ ELNÖKHELYETTES

Az elnökhelyettes feladata a munkaszervezet operatív irányítása és az EU, NATO, parlamenti és kormány kapcsolatok tartása a mindenkori Elnökkel együttesen.

5. ALELNÖKÖK

Az alelnökök főbb feladatai az alábbiak:

· gazdasági ügyek

· közbeszerzési és kommunikációs ügyek

· szakmai szekciók tevékenységének segítése, vállalkozásszervezés- és irányítás

· egyéb elnökség által meghatározott feladatok

felügyelete és irányítása.

6. BIZOTTSÁGOK

6.1. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Az Felügyelő Bizottság tagjai: bizottsági elnök és két tag, akiket a Közgyűlés titkos szavazással választ. A választást megelőző jelölés nyíltan történik. Ennek rendjét, szabályait az SzMSz tartalmazza.

Az Egyesület Felügyelő Bizottságának működési ideje igazodik az Egyesület elnökségének működési idejéhez.

Az Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az, aki:

· nem tagja az Egyesületnek, vagy nem képviselője a jogi személy tagnak

· az Egyesületben bármilyen egyéb tisztséget visel.

Az Felügyelő Bizottság feladata és jogköre:

· ellenőrzi, hogy az Egyesület működése megfelel-e az alapszabályban és a jogszabályokban foglaltaknak;

· ellenőrzi a közgyűlés és az Egyesület más szervei határozatainak megvalósítását;

· ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és az Egyesület pénzügyeit, gazdálkodását;

· az elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet rész;

· ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza;

· jogosult az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, illetve az Egyesület tisztségviselőit, tagjait s munkavállalóit meghallgatni.

Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az Felügyelő Bizottság munkájáról a Közgyűlésnek köteles beszámolni, az elnökség tájékoztatása mellett.

6.2 AZ ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

Az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak egy állandó tagja van, aki személyében a bizottság elnöke. Konkrét ügy vizsgálata esetén - az elnökség jóváhagyásával - az Egyesület tagjai közül a témában szükséges ismeretekkel rendelkező személyeket hív be:

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság működési ideje igazodik az Egyesület Elnökségének működési idejéhez.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak nem lehet tagja az, aki:

· nem tagja az Egyesületnek, vagy nem képviselője a jogi személy tagnak;

· az Egyesületben bármilyen egyéb tisztséget visel.

Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság munkájáról a Közgyűlésnek köteles beszámolni, az elnökség tájékoztatása mellett.

6.3 JELÖLŐ ÉS A MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

A jelölő- és a mandátumvizsgáló eseti bizottság a Felügyelő és Etikai- és Fegyelmi Bizottságok 1-1 fő tagjából alakul meg, s munkájukhoz az Egyesület tagjaiból további tagokat vonhatnak be.

EGYÉB ESETI ÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

Az Elnökség által létrehozott állandó és ideiglenes bizottságokra, szekciókra vonatkozó szabályokat az SzMSz tartalmazza.

IV.

A VÉDELMI-, és BIZTONSÁGI IPAR ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG ELISMERÉSE

Az egyesület a magyar védelmi-, és biztonsági ipar érdekében jelentős tevékenységet kifejtő személyek tevékenységének elismerése érdekében az alábbi díjat és címet alapítja:

Gábor Áron díj
Tiszteletbeli Tag cím

(Ennek formáit, módozatait, adományozásának szabályait az SzMSz tartalmazza.)

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az elnökség tagjai közül gazdasági vezetőt választ, aki az Egyesület gazdálkodását irányítja a vonatkozó szakmai előírások betartásával.

Az Egyesület bevételei:

· a tagdíjak és a tagok pénzbeni működési hozzájárulásai.

· vállalkozási tevékenységből származó bevételek.

· hitelek, kölcsönök, szponzori támogatások, pályázati támogatások.

· a pártoló tagok támogatásai

Az Egyesület, céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az Egyesület bevételeiből az alábbi kiadások fedezhetők:

· az Egyesület céljait szolgáló tevékenységek költségei;

· az egyesület működésével kapcsolatos szervezeti, személyi és dologi kiadások; költségtérítések

· kiadványok szerzői, szerkesztői díjai és előállításuk költségei;

· kiállítások, tagok összejöveteleinek költségei;

· hazai és nemzetközi kapcsolatok fenntartásának költségei, tagsági díjak;

· esetleges egyesületi alapítvány létrehozásának költségei;

· az esetleges vállalkozási tevékenység pénzügyi feltételeinek biztosítása.

VI.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnik:

· a tagok kezdeményezésére hozott közgyűlési határozat alapján történő jogutód nélküli megszűnés elhatározásával;

· más Egyesülettel való egyesüléssel, szétválással;

· a hivatalos szervek által történő feloszlatással;

· az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában – a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyv, a 2011. évi CLXXV. törvény és a 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Ezen Alapszabályt az előterjesztett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az Egyesület 2020. május 06-27. közötti Közgyűlése fogadta el.

Kelt: Budapest, 2020. május 25.

Zsitnyányi Attila

elnök

„Ellenjegyzem” Budapest, 2020. május 25.

A MAGYAR VÉDELMIIPARI SZÖVETSÉG

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. fejezet

A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

1. Közgyűlés

2. Elnökség

3. Elnök

4. ELNÖKHELYETTES

5. Alelnökök

6. BIZOTTSÁGOK

5.1. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

5.2. ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

5.3. A jelölő- és a mandátumvizsgáló bizottság

5.4 Egyéb eseti és állandó bizottságok

7. TITKÁRSÁG

A szervezeti felépítést, minden választás vagy a személyi összetételben bármilyen okból bekövetkezett változást követően, a tisztséget betöltő személyek neveivel aktualizálni és a honlap útján publikálni kell.

2. A KÖZGYŰLÉS

Az Szövetég legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, melyen szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt.

Tanácskozási joggal vesznek részt a Közgyűlés munkájában a tiszteletbeli tagok.

A Közgyűlés a feladatok ellátására bizottságokat (mandátumvizsgáló, jelölő, szavazatszámláló stb.) jelöl ki vagy hozhat létre.

A közgyűlés a Szövetséget érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

2.1. A közgyűlés hatásköre az MVSZ alapszabály 1.1 fejezetében került meghatározásra

2.2. A Közgyűlés működése MVSZ alapszabály 1.2 fejezetében került meghatározásra

2.3. Az írásbeli szavazás

Az MVSZ alapszabálya biztosítja a lehetőséget, hogy a tagság az elnökség által írásban előterjesztett határozati javaslatát elektronikus levelezés útján elfogadhassa, vagy elutasítsa. A tagok számára megküldött határozati javaslatot röviden indokolni szükséges.

Az MVSZ email címére visszaérkezett szavazólapokat a szavazat számlálók összesítik és értékelik a szavazás eredményét. A szavazat számláló bizottság összetétele megegyezik a legutolsó közgyűlés által felhatalmazott mandátum vizsgáló bizottságéval.

A szavazás eredményét az alapszabályban meghatározott elvek szerint kell figyelembe venni.

Az így létrejött határozat a közgyűlési határozatok erejével bír, és azok között kell nyilvántartani. Tipikus eset lehet például egyes elfogadott költségvetési sorok rendkívüli módosítása.

2. AZ ELNÖKSÉG

Az elnökség működése az MVSZ alapszabály 2. fejezetében került részletesen meghatározásra

Az Elnökség éves terv szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. A közgyűlés által elfogadott éves munkatervhez illeszkedően üléstervet készít, amelyet az MVSZ honlapján is megjelenít.

Elnökségi határozat elektronikus levelezési útján történő egyeztetéssel is érvényesnek tekintendő, amely a határozatok tárában írásban rögzítendő.

3. AZ ELNÖK

Az elnök hatásköre az MVSZ alapszabály 3. fejezetében került részletesen meghatározásra

4. AZ ELNÖKHELYETTES

Az Elnökhelyettes hatásköre az MVSZ alapszabály 4. fejezetében került részletesen meghatározásra

5. Alelnökök

Az alelnökök az elnökség döntése és saját személyes vállalásuk alapján végzik munkájukat.

A feladataikra vonatkozóan az elnökségi határozatok és az elnökségi ülések jegyzőkönyveiben megfogalmazottak az irányadók

6. BIZOTTSÁGOK

6.1. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

6.2. ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

6.3. A jelölő- és a mandátumvizsgáló bizottság

6.1. AZ FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Az Felügyelő Bizottság feladata és jogköre:

· ellenőrzi, hogy a Szövetség működése megfelel-e az alapszabályban és a jogszabályokban foglaltaknak;

· ellenőrzi a közgyűlés és a Szövetség más szervei határozatainak megvalósítását;

· ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és a Szövetség pénzügyeit, gazdálkodását;

· az elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetnek rész;

· ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza;

· jogosult a Szövetség könyveibe és irataiba betekinteni, illetve a Szövetség tisztségviselőit, tagjait s munkavállalóit meghallgatni.

Az Felügyelő Bizottság tagjai: bizottsági elnök és két tag, akiket a Közgyűlés titkos szavazással választ, a jelölő bizottság javaslata alapján.

A választást megelőző jelölés nyíltan történik, amelynél az alábbiakat kötelező figyelembe venni:

Az Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az, aki:

· nem tagja a Szövetségnek, vagy nem képviselője a jogi személy tagnak

· a Szövetségben bármilyen egyéb tisztséget visel.

6.2 AZ ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság működése az MVSZ alapszabály 6. fejezetében került részletesen meghatározásra

6.3 JELÖLŐ ÉS A MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

A jelölő- és a mandátumvizsgáló (JM) bizottság a Felügyelő és Etikai- és Fegyelmi bizottságok 1-1 fő tagjából alakul meg a hivatkozott bizottságok elnökeinek felkérése alapján, s munkájukhoz a Szövetség tagjaiból önállóan további tagokat vonhatnak be.

6.3.1 Mandátumvizsgálat:

A közgyűlések előkészítése során a JM bekéri a Szövetség tagjainak listáját, amely tartalmazza a tagok tagdíj fizetésének nyilvántartását. A szavazatképes tagoknak vagy meghatalmazott képviselőjüknek a taggyűlés megkezdése előtt mandátumigazoló lapot állít ki és ad át, amelyek alapján a szavazatok értékelése megtörténik.

A mandátum vizsgálat eredményét a taggyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

6.3.2 Jelölés

A JM jelöléssel kapcsolatos tevékenységét a közgyűlés határozata vagy az ellenőrző és etikai- és fegyelmi bizottságok elnökeinek írásban eljuttatott elnökségi határozat alapján hajtja végre.

6.4 EGYÉB ESETI ÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

Az Elnökség a Szövetség munkája hatékonyságának növelése céljából és/vagy egyéb megfontolásokból eseti és állandó bizottságokat hozhat létre elnökségi határozattal.

A felkérés írásban történik, amelyben meg kell fogalmazni a létrehozott bizottság tevékenységének célját, az elvárt eredményt és annak formáját.

A felkérés általában határozott időre szól, amelytől indokoltan el lehet térni.

Külső szakértők térítés ellenében történő bizottsági foglalkoztatását a költségvetés irányszámain belül indokolni nem kell, ettől eltérő esetben a bizottság felállítását indítványozó elnökségi tag köteles részletes indoklást készíteni. Erre az esetre csak konszenzusos elnökségi határozat esetén van lehetőség.

7.TITKÁRSÁG

A titkárság a Szövetség ügyviteli szervezete, feladatait a mindenkori elnök a saját belátása szerint szervezi. A feladatokat végrehajtó természetes személy vagy jogi személyiségű szervezetek megbízására és a díjazás meghatározására az elnök, az elnökség egyetértése mellett jogosult.

A titkárság irányítása a Szövetség elnökének hatásköre.

7.1 A titkárság feladatai:

- az Elnök és az Elnökség tagjai, valamint a Bizottságok munkájának segítése, szükség szerint koordinációs feladatok ellátása;

- rendszerezetten tárolja a Szövetség működésével kapcsolatos jegyzőkönyveket, megállapodásokat és egyéb dokumentumokat, előkészíti, illetve szükség szerint végzi az ezekből eredő feladatokat.

- A Közgyűlés és az elnökség valamennyi határozatát nyilvántartja. Vezeti a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyveit figyelembe véve 7.2 szerinti szabályzatok redelkezéseit.

- A határozatokat a Szövetség elnöke ellenjegyzi.

7.2 Szabályzatok

7.2.1 Dokumentum kezelési szabályzat (írott és elektronikus)

7.2.2 Pénzkezelési szabályzat

7.2.3 Kommunikációs szabályzat

8. Tagdíjak

A rendes tag köteles az egyesületi tagdíjat megfizetni. Az éves tagdíj megfizetése az aktuális gazdálkodási év közgyűlési határozata alapján maximum két részletben, a számla vagy tagdíj bekérő kiállítását követő 15 napon belül esedékes. Közgyűlést megelőzően adott évben belépők esetében az előző évi határozatban szereplő díjak alapján történik az első díjbekérő kiállítása. A pártoló tag tagdíjának mértéke önkéntes felajánláson alapul de legalább a rendes tagok számára megállapított tagdíj 10% -a.

A tag kérésére, indokolt esetben, a tagdíj megfizetését az elnökség más módon is engedélyezheti.

A rendes tag tagdíj jelen szabályzat elfogadásakor 350 000 Ft

Ha a tagdíjakat a közgyűlés megváltoztatja akkor az új tagdíjak mértékét a SZMSZ mellékletében kell az elnök által aláírtan nyilvántartani.

A tagdíjfizetés elmulasztásáról a tagot a fizetési határidő lejárta után a titkárság emailben értesíti és egyben felszólítja a teljesítésre. Amennyiben a kitűzött 15 napos póthatáridőn belül a tag nem rendezi elmaradását, úgy az Elnök aláírásával ismételt felszólítást kell részére emailben kiküldeni.

Ha a tag az éves tagdíjat a felszólítások ellenére sem fizeti meg, az Elnök aláírásával kiküldött felszólítást követő elnökségi ülésen, az alapszabályban meghatározottak szerint a tagot törölni kell a Szövetség tagjainak sorából.

A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI IPAR ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG ELISMERÉSE

A Szövetség a magyar védelmi ipar érdekében jelentős tevékenységet kifejtő személyek tevékenységének elismerése érdekében az alábbi díjat és címet alapítja:

Gábor Áron Díj adományozása

Tiszteletbeli Tag cím adományozása

A Gábor Áron Díj és a Tiszteletbeli Tag cím adományozásáról a Szövetség elnöksége hoz döntést a tagok javaslatai alapján.

A Gábor Áron Díj adományozása

A díjat olyan magyar vagy külföldi személynek javasoltatik odaítélni, aki

· kiemelkedő tevékenységet végzett és maradandót alkotott a magyar védelem és biztonság megteremtéséért, fennmaradásáért, fejlesztéséért

· kiemelkedő tevékenységet végzett és maradandót alkotott a magyar védelmi ipar megteremtéséért, fennmaradásáért, fejlesztéséért

· kiemelkedő tevékenységet végzett és maradandót alkotott a Magyar Védelmiipari Szövetség munkájának támogatásában, céljainak elérésében.

A Gábor Áron Díj általában kétévente adományozható, de ettől indokolt esetben el lehet térni.

A Gábor Áron Díj a Gábor Áron által készített ágyú méretarányos modellje. A Díj adományozásának indoklását oklevél tartalmazza.

A Tiszteletbeli Tag cím adományozása

A címet olyan magyar vagy külföldi személynek javasoltatik odaítélni, aki

· kiemelkedő tevékenységet végzett a magyar védelem és biztonság megteremtéséért, fennmaradásáért, fejlesztéséért

· kiemelkedő tevékenységet végzett a magyar védelmi ipar megteremtéséért, fennmaradásáért, fejlesztéséért

· kiemelkedően támogatja a Magyar Védelmiipari Szövetség munkáját, céljainak elérését

A cím adományozásának indoklását oklevél tartalmazza.

A Tiszteletbeli Tag cím általában évente adományozható, de ettől indokolt esetben el lehet térni. Tiszteletbeli Tagnak az arra érdemesnek tartott természetes vagy jogi személyt saját, vagy tagsági javaslat alapján az elnökség kéri fel, a Tiszteletbeli Tagság az adott elnökségi ciklus végéig vagy új elnökség megválasztásáig tart.

Ezen SzMSz-t az előterjesztett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az Egyesület 2019. március 28.-i Közgyűlése fogadta el.

Kelt: Budapest, 2019. március 28.

Zsitnyányi Attila

elnök